Egyre kevésbé bízhatom abban, hogy elkerülhető lenne az új '48, sőt, '49. Az osztrák agresszió és hatalmi pöffeszkedés immáron az ártatlan magyar gyorshajtó államtitkárokat is elérte, szegény Sirman Feri, a magyar agrárértelmiség Fittipaldija tapasztalhatta meg, milyen a hatósági önkény, milyen az, amikor a fafejű hatóság nincs tekintettel a fontos állami feladatok sürgősségi ellátására.
Mert ugyan Hegyeshalomtól keletre ki vonná kétségbe, hogy egy államtitkár csakis fontos állami feladatok okán hajt százhetvennel? Hogy neki százhetvennel hajtani nemcsak hogy jog, hanem éppen kötelesség? És ilyenkor persze sehol egy ezredesi rangban letelefonáló fődiszpécser, aki kihúzná a szarból szegényt. Egyre több hasonló, súlyosan nyugtalanító hír érkezik Ausztriából, vagy ahogy a sportsajtóban írnák: a sógoroktól. (Jut eszembe, a múlt héten olvastam: "A Barca védői olykor pokróc módjára futballoztak.") Magyar autósokat vegzálnak, amikor alig százharminccal hajtanak a százas korlátozásnál, és ezekkel az állatokkal nem lehet európai módon rendezni az ügyet az útlevélbe csúsztatott százeuróssal, ezeket nem lehet kulturáltan megvesztegetni, mert ezek a szemetek direkte élvezik, hogy kicseszhetnek a magyarral, csak azért, mert vesszen Trianon meg Világos, Szatmár, Karlóca. Persze, ezért is, mint mindenért, a fasiszta Orbán-Torgyán-kormány felelős, hiszen a magyar-osztrák kapcsolatok korábban, hála Horn Gyula európai formátumának, példaértékűek voltak, minden szempontból, de azután kezdtek vészesen romlani, hogy a régiószerte rettegetett kisgazda környezetvédelmi miniszter, Pepó Pál egyszer előkászálódott legendás konferenciabuszából egy szál poliészter susogóban valahol a határon túl, amitől az osztrák kollégák sokkot kaptak, és a helyszínen szitává lőttek volna akár több tucat Herman Ottót ábrázoló értékes festményt, de mivel ilyenek nem voltak a közelben, egy idő után bosszúból elkezdtek bőrnadrágipart telepíteni a Rábába torkolló patakok mentén, ami miatt évek óta úgy habzik a Rába, mintha megvette volna a Biopon. Aztán a Molra is rámentek az arrogáns szomszédok, pedig az már mennyire nagyon nemzeti cég, mi?! Egy érték, na. Egy Rubik-kockába ojtott Ómagyar Mária-siralom.
Félek, itt az óvatos diplomáciai lépések már nem segítenek. Radikális, elrettentő erejű válaszcsapásra volna szükség, a katonai megoldás elkerülhetetlen: egy levegőben is utántölthető lízing-Gripenről ledobni Wachauba egy szalmatüzelésű hőerőmű tervrajzával és a vonatkozó EU-s támogatási szerződésekkel Hujber Ottót.
Utolsó kommentek